Tavak létesülnek a völgyben
Orfű, a baranyai hegyháton, a Mecsek-hegység északnyugati “hátánál”, Pécstől 15 km-re elhelyezkedő üdülőfalu. Az orfűi völgy mélyén folydogáló patak három kis falut – Orfűt, Mecsekrákost és Tekerest – font össze. A hatvanas években ezt a területet egységes üdülőterületté formálták, amelyet ma Orfű néven ismer az ország. A hatvanas évek elején a Mecsek-hegység oldalából folyó karsztvizet egy völgyzáró gáttal felfogva felszíni víztározót hoztak létre az orfűi völgyben. Elsőként a 11 hektáros területű Orfűi-tó készült el 1962-ben. 1966-ban a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó jött létre a vízi sportolók nagy örömére. Jellege szerint völgyzárógátas víztározó. Jelenleg Baranya megye legnagyobb vízfelülettel rendelkező tava. Ezeket követte a 30 hektáros Herman Ottó-tó, – nevét az egyik legismertebb magyar természettudósról kapta – ami hal és madár-rezervátum. A negyedik tó 1970-ben készült el, ez a 10 hektáros Kovácsszénájai-tó, amely elsősorban a horgászok örömére szolgál. A négy tó összesen 113 hektár vízfelülettel rendelkezik. A tórendszert a Vízfő-forrás táplálja. Csak a 60-as évektől, a tórendszer kialakításával vált ismertté Orfű, ekkortól beszélhetünk a turizmus elterjedéséről is a mára már kiépített, idilli üdülőparadicsomban. A tórendszert Palkó Sándor egykori Baranya Megyei Tanácselnök álmodta meg, akinek bronz mellszobrát 2004. október 9-én avatták fel a Pécsi-tó partjánál.
Megjelennek a vitorlázók
Vitorlázásra a 2.5 km hosszú és átlagban 500 méter széles Pécsi-tó alkalmas, elsősorban a kis vitorlás jollék és modellvitorlások számára ideális. 1967-ben Heinemann István vezetésével, Abosi Tibor, dr. Siptár László, Grull Ottó és Nagy-Pál Jenő létrehozták a Pécsi Vízügyi SE-t és a Geodézia SE-t, ezen egyesületek voltak a tó első vitorlás klubjai. 1968. szeptember 7-én tartották a tavon az első vitorlásversenyt az I. Vásárhelyi Pál Vitorlás Emlékversenyt, amit ezt követően tíz éven keresztül, minden augusztusban megrendeztek.
Az első baranyai vitorlásverseny megálmodói vízügyi szakemberek voltak, így nem csoda, hogy a sporteseményt egy híres vízépítő mérnökről, Vásárhelyi Pálról nevezték el. Az első Vásárhelyi Pál Pécsi Vitorlás Emlékversenyt 1968-ban rendezték, a vándordíjat a Magyar Vitorlás Szövetség alapította. 1977-ig évente megrendezésre került a verseny, majd hosszú szünet után 2010-ben rendezték a XI. Vásárhelyi Pál Vitorlás Emlékversenyt a Pécsi-tavon. Vásárhelyi Pál Szepesolasziban született 1795. március 25-én. A hazai vízimérnöki tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja, nevéhez fűződik – egyebek mellett – a Vaskapu-szabályozás és a Tisza-szabályozás tervének kidolgozása.
Ebben az időben a tó északi részén a gát közelében folyt a vitorlázás, itt voltak a klubok kezdetleges telephelyei. Két évvel később már három vitorlás klub alakította meg a Baranya Megyei Vitorlás Szövetséget. A harmadik szervezet a Sopiane Vasas SK vitorlás szakosztálya volt. A szövetség elnöke Heinemann István lett. A területi szövetség megalapítását 1971-ben követte a saját lap, a helyi vitorlásújság létrehozása Baranyai Vitorlázás néven. Ebben az időben példamutató vitorlás sportélet volt a Pécsi-tavon, a 71-es évadban már 8 vitorlásversenyt rendeztek az Orfűiek. A baranyai vitorlázás első virágkorával esik egybe, a régió azóta is legsikeresebb versenyzőjének, a szöuli olimpiát megjárt Székely Antal pályafutásának kezdete. Az első vitorlástábort 1974 júniusában tartották a Vízügyi Igazgatóság munkatársainak gyermekei részére. A 30 táborozót számláló tíz napos képzés sikerén felbuzdulva a Pécsi Vízügyi SE a Sirály KTSZ-nél 6 db Optimistet rendelt, ifjúsági programja megvalósításához. Még ezen év decemberében megalakult a negyedik vitorlás szervezet, a Pécsi Tervező Vállalt Vitorlás Szakosztálya. Sajnos néhány hónap működés után kiderült, nem lesz megoldás a Pécsi-tavi telephely kialakítására, így a vállalat balatoni üdülőjébe tették át székhelyüket és ezzel egyidejűleg megszüntették orfűi működésüket. A 70-es évek végén Karádi Károly és Jakabos Zoltán kezdeményezésére az orfűi vitorlásélet áttevődött a Pécsi Testnevelés és Természetbarát Egyesület Vitorlás Szakosztályába tekintettel, hogy a vállalatok által fenntartott sportklubok működése elnehezült. A Vízügyi Igazgatóság más sportágakat kezdett preferálni olyannyira, hogy még a hajópark nagy része is elkerült a tóról, pedig ekkorra már voltak országosan is jegyzett orfűi vitorlázók.
A tó első két vitorlását Palkó Sándor, a Baranya Megyei Tanács VB elnöke adományozta az orfűi vitorlázóknak. Kezdetben Kalózok voltak a Pécsi-tavon, majd megjelentek az M Jollék és idővel az Optimistek. A vízügyes hajók Balatonra kerülésével a 70-es évek végén szinte eltűntek a vitorlások a tóról. Balatoni és velencei-tavi sporttársak siettek az Orfűiek segítségére azzal, hogy adakozásuk révén jött létre ismét egy jelentős egyesületi hajóflotta. Már az új vitorlástelepen jelentek meg az első lengyel Finnek, Molyok. A Hajógyárból Optimisteket kapott a klub, sőt a siófoki vízügyesek visszajutatták az elszármazott hajópark egy részét, így ismét lettek Kalózok. Agárdról két 470-es érkezett és a Spari is támogatta néhány hajóval a klubot. Volt idő, amikor Star is ékesítette a Pécsi-tó hajóparkját. Jelenleg az egyszemélyes osztályok dominálnak, főleg a Finn és az Optimist, de van néhány Laser és három 470-es is.